BEVEZETÉS

A Gábor Dénes Egyetem - GDE (korábban Gábor Dénes Főiskola) oktatójaként számos szakdolgozat megírásában vettem részt konzulensként, valamint bíráltam a 3D nyomtatás témájához kapcsolódó diplomamunkát, releváns tapasztalatra tettem szert ezen a területen. Ebben az írásban azoknak a hallgatóknak szeretnék segítséget nyújtani, akik szakdolgozatkészítés előtt állnak, és a 3D nyomtatás szakterületéhez kapcsolódó diplomamunkát szeretnének készíteni. A bejegyzésben igyekszem rávilágítani a fontos szempontokra, buktatókra, felhívom a figyelmet a formai kritériumokra, tippeket adok a megfelelő téma kiválasztásához, és a sikeres védéshez. A bejegyzés azok számára is hasznos információkat tartalmazhat, akik más témakörben, de szintén felsőoktatási intézményben készülnek szakdolgozatot írni, és azt megvédeni.

SZAKDOLGOZATKÉSZÍTÉSI SZABÁLYZAT

A szakdolgozatkészítési szabályzat az intézmények weboldaláról letölthető, vagy a Tanulmányi Osztályról beszerezhető dokumentum. Ebben megtalálható az adott főiskolára/egyetemre, illetve szakirányra vonatkozó mindenfajta formai és tartalmi követelmény. Minden felsőoktatási intézménynek megvan a saját szabályzata, ezt mindenképpen figyelmesen olvassuk el! A legapróbb részletekig megtalálhatók benne azok a releváns információk, melyek a sikeres szakdolgozatkészítés alapjául szolgálnak. A dokumentum leírja a formai követelményeket a betűtípustól a minimális/maximális oldalszámon át a kötés fajtájáig, kitér a karakterszámra, a táblázatokra, sorközökre, a konzulens kiválasztására, bírálati szempontokra, meghatározza a dolgozatkészítés menetét, felépítését, stb. Külön figyelmet szentel az irodalomjegyzéknek, amit szeretnék kiemelni, hiszen a szakdolgozatban mindent, ami nem saját gondolatunk, azt mindig hivatkozással kell megjelöljük, és a forrást egyértelműen meg kell határozzuk (ennek is megvan a pontos formai követelménye). Ellenkező esetben plágium gyanújába keveredhetünk, és ez igen hátrányos következményekkel járhat. A GDE szakdolgozatkészítési szabályzata példaként az alábbi linkről letölthető.

KONZULENS:

A konzulenst kijelölheti a főiskola/egyetem (belső konzulens), de a hallgató is felkérhet magának külső konzulenst (erről általában szintén az intézmény saját szabályzata rendelkezik). Amennyiben a 3D nyomtatás témakörében szeretnénk szakdolgozatot írni, célszerű olyan szakember kiválasztása, aki jártas az adott szakterületen. A dolgozat készítése során a konzulenssel konzultálni szükséges, ez általában legalább 3-5 alkalommal kötelező (és ajánlott is). A konzulens javaslatokat fog tenni, felhívja a figyelmet az esetleges hibákra, de nem ő határozza meg a munkavégzés irányát. Ez minden esetben a hallgató feladat, így a hallgatónak kell a dolgozat címét kitalálni, a témavázlatot kidolgozni, kiválasztani és kikeresni a releváns szakirodalmat, az egyes fejezeteket felépíteni és a tartalmat kidolgozni.

Nem szerencsés, ha a hallgató előre megírja a dolgozatot és azt már szinte kész formában küldi át a konzulensének, mert felmerülhetnek olyan javaslatok, ami miatt jelentős átdolgozásokat kell eszközölni. Javaslom, hogy az érdemi konzultáció már a témavázlat beadása előtt kezdődjön el, a hallgató kérje ki a konzulens véleményét a témavázlat (és a későbbi dolgozat) felépítésére-, az egyes fejezetekre-, a tagolásra vonatkozólag, majd - ha a téma elfogadásra került - ahogy épül a munka, úgy keresse folyamatosan a konzulenst és egyeztessenek. Amikor pedig elkészült a dolgozat, ne az utolsó pillanatban kerüljön elküldésre a konzulensnek utolsó átnézésre, mivel nem biztos, hogy azonnal neki tud állni, és így a hallgató kicsúszhat a leadási határidőből.

TÉMAVÁLASZTÁS ÉS A DOLGOZAT CÍME:

A felsőoktatási intézmények kijelölnek előre meghatározott konkrét témákat és címeket, de ezektől bizonyos mértékig el lehet térni, ha az adott főiskola/egyetem szabályzata megengedi.

A 3D nyomtatás - általánosságban véve az asztali FDM változat - napjainkra igen elterjedt. Hobbi felhasználói körökben számos háztartásban megtalálható 3D nyomtató, ezek közül néhány típus  már százezer forint alatt beszerezhető, így önmagában egy ilyen eszközzel történő, internetről letöltött modell 3D nyomtatása szakdolgozatként nem állja meg a helyét. Keressünk valamilyen szakmailag nagyobb kihívást jelentő projektet, ami bennünket érdekel és naprakész, indokolt a kifejtése. Érdekes és releváns példa lehet például az AI használata CAD-tervezéshez, vagy 3D nyomtatott fogaskerekek élettartamának vizsgálata különböző terhelési körülmények között, stb. Egy megfelelő minőségű diplomamunka megírásához nem feltétlenül szükséges ipari 3D nyomtatást alkalmazni, otthoni szálolvasztásos (FDM) 3D nyomtatóval is remek projektek kivitelezhetők, akár a speciális alapanyagok (ASA, Nylon, PC, szénszálerősítés, stb) akár a különleges geometriák nyomtathatóságának vizsgálata, stb. A cím kiválasztásában törekedjün arra, hogy minél kifejezőbb, minél konkrétabb legyen. Ha túl általános pl. "3D nyomtatás vizsgálata" várhatóan már a témavázlat leadásánál sem fog átmenni.

Az alábbiakban néhány cím / témajavaslat szerepel, de ezek csak gondolatébresztők:

• FDM nyomtatott alkatrészek mechanikai tulajdonságainak vizsgálata - Például: különböző kitöltési mintázatok, rétegvastagság, orientáció és nyomtatási hőmérséklet hatása az anyagszilárdságra 3D nyomtatott modellek esetén (pl. PLA, PETG és ABS,  vagy egyéb anyagok alkalmazásával) 

• 3D nyomtatott csatlakozóelemek fejlesztése és tesztelése hosszútávú használat esetén - Például: különböző típusú oldható kötések 3D nyomtathatóságának vizsgálata adott csatlakozó tervezésére vonatkozólag.

• Újrahasznosított műanyagok alkalmazása FDM nyomtatásban - Például: PET-palackokból készült filament használhatóságának és nyomtatási tulajdonságainak elemzése.

• Hőálló és kopásálló FDM anyagok tesztelése és alkalmazási lehetőségei konkrét példákon bemutatva - Például: A legmegfelelőbb alapanyag kiválasztása, mely 100°C átlagos hőmérsékletű környezetben hosszútávon sem deformálódik (példa alkatrész kiválasztása)

• Kisszériás sorozatgyártás FDM 3D nyomtatással - Például: Százas darabszám esetén mekkora tűréssel képes dolgozni az adott 3D nyomtatási technológia, mekkora maximális eltérés mutatkozik az egyes alkatrészek méretében.

• Esettanulmány: Amikor az SLS nyomtatás kiváltja a fröccsöntést - Példa: Adott alkatrész X darabszámú megrendelése esetén az SLS-technológiával történő gyártás gazdaságosabb lehet-e, mint a fröccsöntés?

• Orvosi alkatrészek 3D nyomtatása SLA - Technológiával - Példa: fogszabályzó 3D nyomtatása Formlabs Form 4 3D nyomtatóval. Milyen körülmények között, milyen utókezeléssel készíthető ilyen eszköz, milyen egészségügyi kritériumoknak kell megfelelni, stb.

• Szövegből 3D modell: CAD-tervezés AI segítségével - Példa: A mesterséges intelligencia már a CAD tervezésben is elérhető. Szövegbevitel segítségével milyen bonyolultságú alkatrészek készíthetők, és ezek mennyire integrálhatók a 3D nyomtatásba?

STRUKTÚRA ÉS A TARTALOM KIDOLGOZÁSA:

• Önálló gondolatok vs. hivatkozott irodalom: Törekedjünk a dolgozat megfelelő struktúráltságára, az arányok betartására. Gyakori hiba, hogy a hallgató túl sok oldalszámot fektet történelmi áttekintésbe, fogalmak bemutatására, különböző szakirodalmakból való szemezgetésre, miközben az önálló munka valahol a dolgozat harmadik negyedében kezdődik meg. Így a munka máris zömében inkább mások gondolatainak a leírása, összefoglalása, ami azonban eltér a diplomamunka lényegétől, így várhatóan nem fog megfelelni. Amennyiben a 3D nyomtatás témájához kapcsolódik a dolgozat, javaslom, hogy a 3D nyomtatás történetének bemutatására (ha szükséges), és az egyes 3D nyomtatási típusok ismertetésére ugyan fordítsunk néhány bekezdést, de csak annyit, amennyi a munkánkban kifejtett gondolatok megértéséhez elengedhetetlenül szükséges. Ha például a szálolvasztásos (FDM) nyomtatás dolgozatunk központi eleme, ennek működési elvéről, az alkalmazott 3D nyomtató bemutatásáról kidolgozhatunk néhány bekezdést, de a többi additív gyártási eljárásról írhatunk lábjegyzetben is 1-1 hosszabb mondatban a lap alján.

• Témaválasztás indkolása: Feltétlenül indokoljuk meg a témaválasztásunkat, nem csak azért, mert a dolgozat része, hanem, mert ez fogja a bemutatni motivációnkat és ezzel megalapozhatjuk szakmai relevanciánkat is. Legyünk lelkesek, szakmailag érdeklődők az adott terület iránt.

• Megoldandó probléma felvetése: Vessük fel a problémát, meséljünk arról, hogy miért fontos nekünk a megoldás / bizonyítás / kidolgozás, miben kapcsolódik a téma hozzánk.
  

• Saját gondolatok minden fejezetben: Ami szakmailag indokolt, arról írjunk bővebben, de domináljanak a saját gondolataink. Például, amikor bemutatjuk a 3D nyomtató szeletelő szoftverét (pl. Bambu Studio, PrusaSlicer, CraftWare, stb.), ne csak az egyes beállításokat mutassuk meg, hanem írjuk le, hogy mi melyiket milyen értékre módosítottuk a gyáriakhoz képest, mik a tapasztalataink, hogyan szabályozzuk a hűtést, tapadást, rétegmagasságot, ezek hogyan befolyásolják a tárgyunk nyomtatását, stb.

• Ha tervezünk is, még jobb: Célszerű, ha saját magunk tervezünk alkatrészt. Napjainkban már számtalan ingyenesen letölthető 3D modell található az interneten, így ha ezeket átalakítás nélkül használjuk fel a dolgozatunkban, nagyban csökkentjük annak értékét.
  

• A feladat megfelelő kibontása: A kísérletet vigyük végig. Ha több alapanyagot vizsgálunk, és már az első típusnál sikerült a feladat, vigyük végig a többi vonalat is a tervezettek szerint. A diplomamunka célja az önálló feladatmegoldási és alkotási készség bemutatása, a felsőoktatásban szerzett ismeretek alkalmazásának bizonyítása.
  

• Végkövetkeztetés: Vonjuk le a következtetést, akár sikeres volt a projektünk, akár nem*. Foglaljuk össze, hogy milyen eredményt értünk el, ettől milyen hasznot remélünk tudományos értelemben, mit sikerült elérnünk/alkotnunk/bizonyítanunk/cáfolnunk.

*Személyes véleményem, hogy ha a dolgozatunk témája valamilyen vizsgálat (pl. FDM nyomtatóval készített fogaskerék alkalmazásának vizsgálata valamilyen műszaki berendezésben), és az eredmény az lesz, hogy számos kísérlet elvégzése, tehát alapanyagtípus, nyomtatási beállítás és orientáció kipróbálása után azzal az eredménnyel zárul a folyamat, hogy az adott fogaskerék nem gyártható megfelelő minőségben FDM nyomtatással, az is megfelelő eredménynek számít, hiszen a hallgató elvégezte a meghatározott feladatokat, és megállapította, hogy a technológia erre a projektre ilyen formában nem alkalmas. Ez persze nem összetévesztendő azzal, ha a jelölt szakmailag nem képes úgy beállítani a szeletelőszoftvert, vagy a 3D nyomtatóját, hogy a modelljét megfelelő minőségben kinyomtassa. Természetesen amikor a bizonyítás azzal zárul, hogy "a gyártás nem kivitelezhető az adott technológiával" tegyünk javaslatot, hogy ellenben milyen más 3D nyotmatási eljárással lenne nagy valószínűséggel kivitelezhető az adott alkatrész előállítása. Ha ezt nem tesszük meg, szinte biztos, hogy a védésen rá fognak kérdezni.

ÖNÁLLÓ TEVÉKENYSÉG ÉS SAJÁT GONDOLATOK FONTOSSÁGA KIEMELTEN

Ahogy fentebb már említésre került, a szakdolgozat lényege az önálló munka elvégzése, saját projekt, kísérlet bemutatása, gondolataink, meglátásaink megosztása, következtetések, tapasztalatok levonása. "A szakdolgozat elkészítése "fejlesztési" munka, melynek során alkalmazni kell a feladatmegoldás általános, illetve az adott témára specifikus elveit és ezsközeit; ez a tanult vagy önállóan megismert módszerek, módszertanok és egyéb eszközök célszerű és indokolt felhasználásában realizálódik."[1] - Tehát nem csupán a mások által összegyűjtött gondolatok, kísérletek, megoldások összegyűjtése és leírása, hanem a saját önálló feladatmegoldás. Hiába gyűjtjük ki a könyvtárból, vagy keresünk online szakmai irodalomból releváns, naprakész témákat és forrásmegjelöléssel ellátva megtöltjük ezekkel a szakdolgozatot, a munka így csupán más cikkek összegyájtése lesz, önálló munka nélkül pedig a projekt nem értékelhető.

Egy példa a nem megfelelő arányokra: Gyakori hiba, hogy a bevezetés túl hosszú, még ha a témához szorosan kapcsolódik is. Tipikus eset, amikor a 3D nyomtatás történetének bemutatása oldalakon keresztül történik, majd az 3D nyomtatás fajtái (SLA, SLS, FDM, MJF, stb) kerülnek leírásra újabb oldalakon keresztül, mert itt lehet “rizsázni”. Ez azonban nem szerencsés taktika, elviszi a fókuszt, és bár kitölti a szöveg a helyet, mégis kevesebb az önálló munka, ami pont a dolgozat lényege lenne. Dokumentáljunk, vizsgáljunk, tervezzünk, bizonyítsunk. Ezen van a lényeg, önálló gondolatok, önálló munka, kiegészítve és alátámasztva megfelelő szakirodalommal. Ne felejtsük el, hogy a szakdolgozatban fogunk számot adni a felsőoktatási tanulmányaink során szerzett tudásunkról, bizonyítjuk, hogy képesek vagyunk önálló kutatásra, témafeldolgozásra, szakmai relevanciánk bemutatására, egy probléma megoldására, megfelelő megközelítések kidolgozására.

PLÁGIUM

Semmiképp ne plagizáljunk, ne másoljunk dolgozatot, és még véletlenül se írassuk meg valaki mással! Legkésőbb a védésen úgyis ki fog derülni, és aki ott megbukik egy ilyen dolog miatt, legközelebb már nehezített pályán fog indulni. Jó tudni, hogy a forrásmegjelölés nélkül, saját gondolatként feltütnetett, de más szellemi tulajdonát képező tudományos anyag (cikk, elemzés, kutatás, kérdőív, fotó, ábra stb.) dolgozatba beemelése szintén plagizálásnak minősül, ezért kifejezetten figyeljünk oda a forrásmegjelölésre a meghatározott formai követelmények szerint.

MELLÉKLETEK

Ha terveztünk alkatrészt, a műhelyrajzát vagy műszaki rajzát is mellékeljük /kössük be a szakdolgozatba. Sokkal jobban mutat, mintha csak néhány képernyőfotóval illusztrálnánk a tervezési folyamatot. Ha nyomtattunk valamit, mindenképp vigyük be a védésre a 3D modelleket, érdekelni fogja a bizottságot.

HATÁRIDŐK:

Mind a témavázlat, mind a szakdolgozat leadási határidejére fordítsunk kiemelt figyelmet! Gyakran előfordul, hogy az utolsó pillanatban kerülnek kiválasztásra a konzulensek / feltöltésre a témavázlatok / kerülnek beküldésre a kész dolgozatok. Azonban - bár ez is intézményenként eltérő lehet – ha a dolgozat készítője kicsúszik a határidőből, ezzel akár egy fél évnyi időt is elveszthet, mert ebben az esetben csak a következő szemeszterben lesz lehetőség a témavázlatot/dolgozatot leadni.

A SZAKDOLGOZAT MEGVÉDÉSE:

Az alábbi leírást a Gábor Dénes Egyetem Szakdolgozatkészítési szabályzatából szó szerint idézem: “A szakdolgozat megvédésének célja annak igazolása, hogy a szakdolgozatot a jelölt maga készítette, és hogy az abban foglalt elméleti, módszertani ismereteket, a jelölt által készített módszertani adaptációkat, elemzéseket, prognózisokat, megállapításokat, javaslatokat diplomás szakembertől elvárható tartalommal és színvonalon képes előadni. A végzett hallgatótól a záróvizsgabizottság elvárja, hogy jó tárgyalókészséggel, magabiztosan mutassa be az egyetemen szerzett szakmai ismereteit és képességét, azok gyakorlati alkalmazását.”[1] Tehát ismételten hangsúlyozom: önálló munka, amit meg kell védeni a záróvizsga bizottság előtt, élőben, szóban. Számot adunk az évek során elsajátított tudásunkról, tapasztalatunkról egy - jó esetben informatív és érdekes - bemutató keretében. A védéshez általában kapcsolódik egy rövid diavetítés (.ppt, .pptx, .pdf, stb), amit szintén előre el kell készíteni és néhány nappal a záróvizsga előtt leadni (ez intézményeként eltérő lehet). A felelet általában nem több 10 percnél (van ahol kicsit több). Javaslom, hogy otthon vizsga előtt próbáljuk el párszor. Gyakorlati tapasztalat, hogy ha az ember nem készül fel erre eléggé, mert “majd ott úgyis eszembe fog jutni” - nos, ez egyáltalán nem biztos, sőt, stressz alatt előfordulhat, hogy hirtelen még arra sem emlékszünk rögtön, amit jól begyakoroltunk, nemhogy amit nem próbáltunk el kellő számban, így erre ne alapozzunk. Egy megfelelően előadott védés már meg is alapozta a záróvizsga jó érdemjeggyel történő értékelését.

ÖSSZEFOGLALÁS:

A 3D nyomtatás témakörében írt szakdolgozat elkészítése során fontos a technológia alapos megértése és a gyakorlati alkalmazások bemutatása. A megfelelő témaválasztás, a releváns irodalom feldolgozása és a saját kutatás vagy projekt kidolgozása mind hozzájárulnak a dolgozat minőségéhez. Emellett a jól strukturált felépítés és a világos megfogalmazás elengedhetetlen a sikeres eredményhez. A szakdolgozat a felsőoktatásban megszerezett ismereteink alkalmazásának bizonyítása, fordítsunk hát rá kellő figyelmet és energiát. Egy jól megírt szakdolgozat nem csupán a jeles érdemjegy záloga, hanem hosszú távon is értékes referencia. A védést követően az egyetemi könyvtárban kutathatóvá válik (hacsak nem kérte a szerző annak titkosítását), más hallgatók és szakemberek is hivatkozhatnak rá, valamint a szakmai előmenetel során – akár továbbtanuláskor, akár állásinterjún – hiteles bizonyítéka lehet a tudásnak és az elhivatottságnak. Ezúton is szeretnék bíztatni mindenkit, hogy ne sajnálják az időt és energiát, írjanak szép és jó dolgozatokat, ha pedig segítségre van szükségük, szívesen válaszolok a kérdéseikre.

HIVATKOZÁSOK

1. Gábor Dénes Egyetem: Szakdolgozatkészítési Szabályzat (2023). Letöltve:2025. március 8. Letöltve: [https://gde.hu/letolt/028785f4813d2d4779a242eee17decab]